Egyedül vagyok. Hosszú idő után végre megint egyedül vagyok. Most érzem csak igazán, hogy mennyire vágytam már erre. Önmagammal lenni és kicsit beszélgetni. Rendezni a gondolataimat, az érzéseimet, önmagamat. Nyílván megfordult már a fejedben, hogy miért is kezdtem bele ebbe az egészbe. Miért döntöttem úgy, hogy bár megmásítva a történetet, közben elrejtve az igazságot, mesélek. … Tovább »

Csak ült ott az étkezőasztalnál. Üres volt a tekintete, mint akiből kiszállt az élet. A kezében lévő villa csak tologatta a tányérban lévő ételt. Meredt maga elé és nem szólt. Anyai szívem megkondult. A fiamat néztem, aki most a szokásosnál is csendesebb volt. Már a megérkezésekor éreztem, hogy valami nincs rendben, éreztem, hogy legbelül valami… Tovább »

Pótolhatatlan. Pótolható. Ez a két fogalom váltakozik a fejemben hetek óta. Gyermekkorom óta versenyt futok. Bennem lenne vagy belém nevelték a versenyszellemet, azt már nem tudom. Azt viszont igen, hogy mennyire kétségbeestem, ha felismerni látszott, hogy bizony pótolható vagyok. Az iskolában sorra remekeltem. Nem csoda, hiszen befolyásos családból jövök és nem hozhattam szégyent a családra…. Tovább »

Sokat elmélkedem azon, hogy vajon meddig maradunk meg egymásnak. Tudod, én ezt nem úgy értem, hogy kéz a kézben, egymás mellett. Azon tanakodom, hogy vajon kifakulunk e egymás életében. Vajon lesz e majd olyan idő, amikor már minden csak olyan halovány és nem olyan intenzív, mint most.  Sok év telt el és ebben bizony voltak… Tovább »

– Üdv néked drága Balázs!  Pontos vagy, mint mindig! Éppen jókor, amikor már nem háborog a lelkem. Már kezdtem félni, hogy elkésel, de nem. Ez megnyugtat engem. Úri ember ne is késsen főleg, ha egy nőhöz igyekszik. Legyen 20? Adjam meg erre az esélyt? Várj, visszalapozom a naplómat és előbb megszámolom mennyit is adtam én már… Tovább »

Minden filmben van valami csavaros kanyar egy idő után, ami izgalmassá teszi a 90 vagy 160 percet. Nos, a sok év alatt rá kellett ébredjek, hogy a valóságban nem mindig vannak kanyarok, inkább csak hullámvölgyek. Egyszer fent és egyszer lent. Én is vártam az idő múlásával, hogy történjen valami, ami felkavarja az állóvizet, de csak… Tovább »

“Tudod nagyon elszánt dolog, amikor az ember megír egy történetet. Szereplőkkel, helyszínekkel, csavaros fordulatokkal, boldog bekezdésekkel, néha facsaróan szomorú végekkel.  Bátor dolog, hogy kíván megmutatni egy történetet, amit az élet írt meg először két embernek. Naplókba, spirálos füzetekbe karcolom bele esténként kettőnk arcát. Megírom, hogy felszabadítsam a lelkem, megírom, hogy maradjon valami utánunk. Néha meg… Tovább »

Nekem fáj a legjobban. Hallgatok róla, pedig lehet jobban üvöltök belül, mint te. El akarom mondani neked, de nagyon gyáva vagyok hozzá. Te mindig ezt mondogatod.  ” Tudod Balázs, olyan jó lenne, ha az emberekbe több bátorság szorulna. Elmondani egymásnak az igazat, azt, amit megérdemlünk. Megcsaltalak, nem szeretlek, mást szeretek, másra vágyom, nekem is fáj,… Tovább »

Elváltunk egymástól. A kereszteződés után nem együtt mentünk tovább és újra külön utakon vagyunk. Nem tudom, hogy merre jársz, hogy vagy, mi tesz boldoggá, mitől vagy szomorú. Nehezen viselem, hogy nem tudok semmit rólad. Kizártál az életedből kegyetlenül, nekem pedig vérzik a lelkem. Fogalmam sincs, hogy ez az írás valaha eljut e hozzád Balázs, hogy valaha… Tovább »

A lelkem nagyon zavart. Az elmém hangos. A szívem nem tudja a ritmusát. Az éjszakáim hosszúak, a nappalaim vánszorognak. Fáj a fejem, remegek egészemben. Néha úgy érzem, hogy már a lábaim nem visznek tovább, a karjaim hozzám ragadnak, és nem emelkednek többet. Aggódok. Ez a félelem más, mint azelőtt. Mintha nem a vihar, hanem maga… Tovább »