Karcolások

Ellened fordulva

Egykor mi nagyon szerettük egymást. Egykor nagyon erős kötődés volt köztünk. Egykor azt hittük, hogy ez velünk nem történhet meg. Most mégis itt álltunk az utcán. Egymással farkas szemet nézve és mindaz, ami volt, eltűnt. – Hülye helyzet ez… Végig gondolni, hogy mi volt és, hogy most mi van. Megdöbbentő téged látni, hogy régen mennyire… Tovább »

Szerelem a befőttesüvegben

Már régóta gondolkodom a dolgon. Reggel, amikor a tükörben magamat néztem, akkor az összes szava, amit nekem mondott ott kóválygott a fejemben. Kimentem a konyhába.  – Balázs, szerinted én tényleg okos vagyok?  Úgy nézett rám, mintha azt kérdeztem volna tőle, hogy nincs e harmadik fejem. Nevetett egy nagyot. Maga mellé intett és kitöltötte a kávémat. … Tovább »

Hol volt, hol nem volt…

Mesélni fogok. Egy kislányról, hogy ki volt és ki lett belőle. Szeretném megmutatni, hogy mennyi minden változhat egyetlen emberben, mindössze néhány év alatt.  Volt egyszer egy kamaszlány. Külsőre átlagos volt, aki először látta, azt gondolta, hogy el akarja takarni a szépségét. Nem hívja fel a figyelmet magára. Ám, amikor elsőre belépett valahova, akkor észre se… Tovább »

Tükörképem vagy te

Nyári este. A teraszon heverek a napozóágyon, kezemben egy pohár bor. Mellettem egy régi levél, ami visszahozott valamit az életembe. 3 évvel ezelőtt írtam. Őszintén. Szortírozok a régi kacatok között és ez akadt a kezembe. Ugyanúgy felkavart, mint akkor. És most újra olvastam… Fel kellett hívjam.  – Hmm?  – Tudom, késő van… Emlékszel a levelemre?… Tovább »

Hagyd nyitva az ajtót

Otthon feküdtem a leredőnyözött a szobában. Szenvedtem, mint egy kutya. Hallottam, hogy nyílik az ajtó. Azt hittem Gábor az. Aztán a léptekből rájöttem, hogy nem. A gardedám jött meg. Valamit pakolt a konyhában. Bejött és leült az ágyam szélére.  – Komolyan azt hiszed, hogy egyedül képes vagy mindenre? – a hangja dühös volt. Legszívesebben melegebb… Tovább »

Útközben elveszett, de végül meglett

Annyi minden megváltozott pár év alatt. Igazából már nem is olyan kevés ez az év. Néztem őt. Gyerek voltam mikor megismertem, ő meg már felnőtt. Mégis még mindig itt van és közben én is felnőttem. Más lettem. Lehuppantam mellé. Ma nálam volt. Nem akart haza menni. Veszekedtek.  – Végig pörgettem a fejemben az elmúlt éveket…. Tovább »

Szép szemű katona és a börtönbe zárt kiskorú

Ültünk ketten az asztalnál. Ő méregetett, én meg fel sem vettem. Nem tudta mire készülök. Magdi éppen távol volt valahol. Összefutottunk egy közös ismerősnél. Én törtem meg a csendet.  – Van nálam valami, ami miatt beszélni akartam már veled. – ekkor elővettem egy fényképet. Magdi volt rajta és ő. Elé toltam. – Nyugi, nem leskelődök… Tovább »

Csak hallják meg végre!

Üldögéltünk a tó partján. Mezítláb, hogy érezzük a fű simogatását. Néztük, ahogy a tó vizén békésen úszkálnak a kacsák. Szép délután volt és csendes. Éreztem, hogy éget a tekintete. Jobban sütötte a vállam, mint a nyári nap melege. Ránéztem.  – Messze jársz.. Nagyon messze!  – Igen! Nem tudok a pillanatnak élni most. Máshol járok, abban… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!