{"version":"1.0","provider_name":"Karcol\u00e1sok","provider_url":"https:\/\/karcolasok.cafeblog.hu","author_name":"Demetria","author_url":"https:\/\/karcolasok.cafeblog.hu\/author\/demetria\/","title":"A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n","html":"

Gyermeteg s\u00e9relmeket hordoztunk magunkban \u00e9vekig, egy eg\u00e9sz \u00e9vtizeden \u00e1t. Cipelt\u00fck a vaskos s\u00falyt \u00e9s nem voltunk hajland\u00f3ak elengedni. Azt gondoltuk, hogy ez ad er\u0151t, ez er\u0151s\u00edti a v\u00e9delmi er\u0151d\u00f6t. Az eg\u00f3nk \u00e9s a s\u00e9relmeink uralt\u00e1k az \u00e9rzelmeinket. Nem az \u00e1rny\u00e9k \u00e1llt k\u00f6z\u00e9nk, hanem a saj\u00e1t haragunk, amit jobb lett volna m\u00e1r r\u00e9gen elengedni.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_406\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"\" K\u00e9p forr\u00e1sa: pexels.com[\/caption]\r\n

Haragudtam. D\u00fch\u00f6dt n\u0151 lettem, aki minden f\u00e9rfit b\u00fcntetett egyetlen f\u00e9rfi b\u0171n\u00e9\u00e9rt.<\/strong> Mindenkiben az ellens\u00e9get l\u00e1ttam, a csal\u00f3d\u00e1st, a f\u00e1jdalmat, a k\u00e9st k\u00e9pzeltem a kez\u00fckbe. Minden mozdulatukra ugrottam, megh\u00faztam a hat\u00e1rvonalakat \u00e9s teljesen elbarik\u00e1doztam magam el\u0151l\u00fck. Az \u00f6v\u00e9k voltam, de m\u00e9gsem teljesen.<\/strong> Ez vetett v\u00e9get minden kapcsolatomnak. A boldogs\u00e1got kerestem, mik\u00f6zben a boldogtalans\u00e1gomat etettem, ami egyszer\u0171en mag\u00e1val ragadott.
Feln\u0151ttem. Feln\u0151tt\u00fcnk. \u00c9n n\u0151 lettem, \u0151 pedig f\u00e9rfi. Valami pedig megt\u00f6rt \u00e9s a s\u00e9relmeket apr\u00e1nk\u00e9nt hagytuk magunk m\u00f6g\u00f6tt.
V\u00e9gre l\u00e1ttuk egym\u00e1st teljes eg\u00e9sz\u00fcnkben. Minden v\u00e9rz\u0151 sebet minden gy\u00f3gyult heget. Olyan volt, mintha egy hossz\u00fa h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n tal\u00e1lkoztunk volna. Mert\u00fcnk k\u00e9rdezni, mert\u00fcnk vallom\u00e1sokat tenni \u00e9s meg tudtunk v\u00e9gre bocs\u00e1tani. Szabadok voltunk. Szabadok vagyunk.

N\u00e9zem \u0151t. Itt van \u00e9s velem van. Engem v\u00e1lasztott. Nem \u00e9rzem magam igaz\u00e1n gy\u0151ztesnek, mert soha nem \u00e9reztem a versenyszellemet a t\u00f6bbi n\u0151vel szemben, m\u00e1r akikr\u0151l tudtam. V\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis \u00e9n hozz\u00e1m j\u00f6tt vissza \u00e9s \u00e9n hozz\u00e1m j\u00f6n haza. Velem k\u00f6z\u00f6s az otthona, mellettem alszik minden este. B\u00e1rki, aki a mostani k\u00e9peinkre n\u00e9z, amik a nappalit \u00e9kes\u00edtik, soha nem mondan\u00e1k meg, hogy egykor mi komoly csat\u00e1kat v\u00edvtunk egym\u00e1ssal. Nem gondoln\u00e1, hogy micsoda f\u00e1jdalmat okoztunk egym\u00e1snak, hogy h\u00e1ny \u00e1lmatlan \u00e9jszak\u00e1nk volt, hogy h\u00e1nyszor fogott el benn\u00fcnket a k\u00e9tely, hogy h\u00e1nyszor vett\u00fcnk v\u00e9gs\u0151 b\u00facs\u00fat egym\u00e1st\u00f3l. <\/strong>
B\u00facs\u00fat vett\u00fcnk n\u00e9m\u00e1n, mert soha nem mondtuk igaz\u00e1n. Egyszer\u0171en csak felsz\u00edv\u00f3dtunk egym\u00e1s \u00e9let\u00e9b\u0151l. \u00c9vek teltek el \u00fagy, hogy semmit nem tudtunk a m\u00e1sikr\u00f3l, pedig mindkett\u0151nket \u00e9rdekelt, hogy vajon hol lehet a m\u00e1sik \u00e9s hogy, hogy van. A k\u00e9pek azt mutatj\u00e1k, hogy k\u00e9t ember most igaz\u00e1n boldog. K\u00e9t ember, akik \u00f6sszetartoznak. A mosolyuk m\u00f6g\u00f6tt pedig ezer k\u00f6nny van.<\/strong><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_407\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"\" K\u00e9p forr\u00e1sa: pexels.com[\/caption]\r\n

Soha senki nem fogja tudni megmondani r\u00f3lunk, hogy mit is \u00e9lt\u00fcnk \u00e1t mi ketten, hogy val\u00f3j\u00e1ban mennyire er\u0151s a kapocs, ami \u00f6sszek\u00f6t minket. A kapocs, amely akkor is er\u0151sen tartott, amikor sok sz\u00e1z kilom\u00e9terre voltunk egym\u00e1st\u00f3l. M\u00e9g mindig tudjuk, hogy mi j\u00e1r a m\u00e1sik fej\u00e9ben, hogy mit \u00e9rez, amikor hirtelen rezd\u00fcl a teste. Tudom mikor f\u00e9l, \u00e9rtem a hallgat\u00e1s\u00e1t, \u00e9rtem a tekintet\u00e9t. Irigyelnek minket, \u00e9n pedig nem irigylem magunkat. Minden egyes csat\u00e1nk ide vezetett. Ide. Az otthonunkba, ahol mi ketten \u00e9l\u00fcnk, egy\u00fctt. Mi kem\u00e9ny \u00e1rat fizett\u00fcnk egym\u00e1s\u00e9rt. El kellett jutnunk oda, hogy bel\u00e1ssuk \u00e9rtelmetlen a h\u00e1bor\u00fa. Nem volt meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnk, hogy mi egyszer egy\u00fctt \u00e9lj\u00fck majd az \u00e9letet, de minden t\u00e1voz\u00e1s ut\u00e1n tudtuk, hogy lesz m\u00e9g k\u00f6z\u00f6s \u00fat. Akkor is \u00e9rezt\u00fck ezt valahol legbel\u00fcl, amikor m\u00e1r nagyon sok id\u0151 telt el k\u00fcl\u00f6n, amikor magunkban m\u00e1r elmondtuk a b\u00facs\u00fa besz\u00e9det.\u00a0
\u0150 j\u00f6tt vissza. \u0150 kopogtatott az ajt\u00f3n, mert benne volt mindig t\u00f6bb az er\u0151. Azt sem szabad elfelejtem, hogy b\u00e1r mindig \u0151 j\u00f6tt \u00fajra vissza nekem is be kellett fogadnom. Ketten kellett\u00fcnk hozz\u00e1. Ez nem csoda. Nem is egy mes\u00e9be ill\u0151 t\u00f6rt\u00e9net. Csup\u00e1n a v\u00e9ge lett sz\u00e9p, mert a k\u00f6zepe csak trag\u00e9dia.

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m az \u00e9letnek, hogy ezt a r\u00e9szt nekem \u00edrta meg, hogy ez a forgat\u00f3k\u00f6nyv nekem \u00e9s neki jutott!<\/p>","type":"rich"}