{"version":"1.0","provider_name":"Karcol\u00e1sok","provider_url":"https:\/\/karcolasok.cafeblog.hu","author_name":"Demetria","author_url":"https:\/\/karcolasok.cafeblog.hu\/author\/demetria\/","title":"A m\u00falt \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban","html":"

1 hete m\u00e1r, hogy az \u00e9rz\u00e9seim vadul t\u00e9pnek sz\u00e9t engem. Nem tal\u00e1lom a helyem a vil\u00e1gban \u00e9s az eml\u00e9kk\u00e9pek percenk\u00e9nt v\u00e1ltogatj\u00e1k egym\u00e1st a fejemben. Aludni sem\u00a0 tudok. A t\u00fckr\u00f6t ker\u00fcl\u00f6m, mert az arcom m\u00e1r nem hasonl\u00edt \u00f6nmagamhoz. Hajnal van. Valahol kett\u0151 \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl j\u00e1rhat az id\u0151. Felt\u00e1p\u00e1szkodom, \u00f6nt\u00f6k egy poh\u00e1r bort \u00e9s ki\u00fcl\u00f6k a teraszra a hinta\u00e1gyba. Ringatom magam, h\u00e1tha az \u00e1lom v\u00e9gre megtal\u00e1l engem.\u00a0

\" Tudod, nagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k annak, hogy mi ketten tal\u00e1lkoztunk. Izgatott voltam, meg bevallom szorongtam is. El\u0151tte nem voltam m\u00e9g soha ilyen h\u00e1zi buliban. Nem az\u00e9rt, mert nem engedtek, hanem mert \u00e9n nem k\u00edv\u00e1ntam ezt. J\u00f3l \u00e9reztem magam, de igaz\u00e1n.\u00a0 Az id\u0151t sem n\u00e9ztem, nem akartam elmenek\u00fclni. Kett\u0151nkre koncentr\u00e1ltam, mintha k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk nem is lett volna senki m\u00e1s.\"<\/em><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_276\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"\" K\u00e9p forr\u00e1sa: pexels.com[\/caption]\r\n


Szentiment\u00e1lis, \u00e9rz\u00e9keny kicsi l\u00e1ny voltam, aki hitt az emberekben, hitt a szerelemben, az er\u0151s kapocsban, ami k\u00e9t embert \u00f6sszek\u00f6t. Val\u00f3ban \u00fagy gondoltam, hogy a boldogs\u00e1g kezeit fogom. Ennek ellen\u00e9re az\u00e9rt siker\u00fclt a realit\u00e1s talaj\u00e1n maradjak, hiszen \u00e9n fejben nem rohantam \u00fagy el\u0151re, mint a bar\u00e1tn\u0151im. Nem \u00e1lmodtam meg magam h\u00f3feh\u00e9r ruh\u00e1ban, nem l\u00e1ttam kett\u0151nket a k\u00f6z\u00f6s otthonunkban \u00f6sszeb\u00fajva. \u00c9ltem a megadott perceknek, \u00f3r\u00e1knak. Ett\u0151l m\u00e9g er\u0151sen hittem, hogy kett\u0151nk k\u00f6z\u00f6tt a szerelem er\u0151s.\u00a0

\" Nehezen kezdek bele a mondani val\u00f3mba. Neh\u00e9z kimondanom az elk\u00f6vetkezend\u0151 szavakat, de a te \u00e9rdekeidet kell most n\u00e9znem. Napok \u00f3ta t\u00f6prengek azon, hogyan mondjam el neked, hogy nem hi\u00e1nyzol. \u00c9lvezem a t\u00e1rsas\u00e1god, \u00f6r\u00fcl\u00f6k, ha tal\u00e1lkozunk, de nem hi\u00e1nyzol olyan intenz\u00edven, ahogyan az elej\u00e9n. K\u00f6zhely, de nem szeretlek m\u00e1r \u00fagy. Pontosabban fogalmazok, nem szeretlek m\u00e1r szerelemmel. Nem akarok hazudni neked. Szeretn\u00e9m, ha boldog lenn\u00e9l. Nem akarok t\u0151led \u00e9veket elvenni.\"<\/em>

<\/em>Bal\u00e1zs, b\u00e1rmennyire sem akartad, m\u00e9gis elvett\u00e9l egy \u00e9vtizedet az \u00e9letemb\u0151l. Nem akartad, de megtetted. M\u00e1sk\u00e9pp vetted el. A t\u00e9nyeken pedig nem lehet v\u00e1ltoztatni. Tiszteltelek az utols\u00f3 mondatod\u00e9rt, most pedig d\u00fch\u00f6s vagyok miatta. Alakulhatott volna m\u00e1sk\u00e9ppen is az \u00e9letem, de nem \u00edgy lett. Minden egykori bar\u00e1tn\u0151m m\u00e1r boldog h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9l, babakocsit tologat, \u00e9n pedig m\u00e9g mindig itt \u00fcl\u00f6k egyed\u00fcl a boros poharammal, a hedonista szok\u00e1sommal, a cigarett\u00e1val rajtad elm\u00e9lkedve. A rabod lettem. A rabodd\u00e1 tett\u00e9l. Igaz\u00e1b\u00f3l soha nem engedted meg nekem, hogy v\u00e9gleg elengedjelek, hogy elfelejtselek. Eml\u00e9keztet\u0151\u00fcl t\u00e9rt\u00e9l vissza mindig hosszabb vagy r\u00f6videbb id\u0151k ut\u00e1n, hogy a n\u00e1lam m\u00e1r lecsitult hull\u00e1mokat \u00fajra felkavard.\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

\"\u00a0 V\u00e9gre nyugodt volt az \u00e9letem. Siker\u00fclt mindent tiszt\u00e1znom magamban \u00e9s ekkor te megjelensz, mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna. Nem \u00e9rtelek. Te meg\u00e9rzed, amikor \u00e9n \u00e9ppen nyugodt vagyok? Azt k\u00e9red, bocs\u00e1ssak meg, felejtsem el, hogy minden sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl lel\u00e9pt\u00e9l, mert te nem volt\u00e1l ki\u00e1llni k\u00e9pes kett\u0151nk\u00e9rt. Azt gondolod, hogy ezt csak \u00fagy meg lehet bocs\u00e1tani? Tudod mekkora munk\u00e1ba telik egy embernek feldolgozni egy csal\u00f3d\u00e1st? Most akkor mi lesz? \u00dajra fel\u00fcl\u00fcnk a k\u00f6rhint\u00e1ra, hogy azt\u00e1n egyszer csak v\u00e1ratlanul \u00fajra lel\u00f6kj r\u00f3la? Mi van, ha \u00e9n a k\u00f6vetkez\u0151 es\u00e9st nem \u00e9lem t\u00fal? \"\u00a0<\/em><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_277\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"\" K\u00e9p forr\u00e1sa: pexels.com[\/caption]\r\n

Mindig t\u00fal\u00e9ltem. Mindegy volt milyen v\u00e1ratlanul \u00e9rt, mekkora volt az es\u00e9s \u00e9n akkor is t\u00fal\u00e9ltem. Nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy nem \u00e1llok fel t\u00f6bb\u00e9 a padl\u00f3r\u00f3l. M\u00e1r r\u00e9gen nem besz\u00e9lek a bels\u0151leg folytatott harcaimr\u00f3l, mert nem \u00e9rtik meg az emberek \u00e9s nem b\u00edrom n\u00e9zni az el\u00edt\u00e9l\u0151 tekinteteket. Elf\u00e1radtam a magyar\u00e1zkod\u00e1sokba. Egyed\u00fcl maradtam minden k\u00ednommal, v\u00e9rz\u0151 sebemmel, gy\u00f3gyult hegemmel.\u00a0
A lelki sebekre nincs alapoz\u00f3, sem p\u00fader. Az \u00f6nuralom az egyetlen eszk\u00f6z, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e1thatatlann\u00e1 tudja tenni az ember. Fogom a kez\u00e9t, sim\u00edtom a sz\u00edv\u00e9t \u00e9s v\u00e1rom, hogy mikor esek le \u00fajra k\u00f6rhint\u00e1r\u00f3l. Azt\u00e1n, ha leesek, el\u0151veszek egy t\u00e9gelynyi \u00f6nuralmat, elfedem vele a sebeket \u00e9s \u00fagy teszek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich"}