{"version":"1.0","provider_name":"Karcol\u00e1sok","provider_url":"https:\/\/karcolasok.cafeblog.hu","author_name":"Demetria","author_url":"https:\/\/karcolasok.cafeblog.hu\/author\/demetria\/","title":"Ellened fordulva","html":"

Egykor mi nagyon szerett\u00fck egym\u00e1st. Egykor nagyon er\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9s volt k\u00f6zt\u00fcnk. Egykor azt hitt\u00fck, hogy ez vel\u00fcnk nem t\u00f6rt\u00e9nhet meg. Most m\u00e9gis itt \u00e1lltunk az utc\u00e1n. Egym\u00e1ssal farkas szemet n\u00e9zve \u00e9s mindaz, ami volt, elt\u0171nt.

- H\u00fclye helyzet ez... V\u00e9gig gondolni, hogy mi volt \u00e9s, hogy most mi van. Megd\u00f6bbent\u0151 t\u00e9ged l\u00e1tni, hogy r\u00e9gen mennyire j\u00f3 hat\u00e1ssal voltam r\u00e1d, most pedig k\u00e9pes vagyok egy tombol\u00f3 f\u00fari\u00e1t kihozni bel\u0151led. Hogy t\u00f6rt\u00e9nhetett ez meg? - k\u00e9rdezte mik\u00f6zben a cigarett\u00e1j\u00e1t kereste a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ban.\u00a0

- A k\u00e9plet nagyon egyszer\u0171! Egyszerre vagyunk k\u00e9pesek mi emberek a nagyon j\u00f3t \u00e9s a nagyon rosszat kihozni egym\u00e1sb\u00f3l.<\/strong> Nem h\u00fclye, hanem ink\u00e1bb szomor\u00fa az a t\u00e9ny, hogy k\u00e9t ember, akik r\u00e9gen olyan nagyon ragaszkodtak egym\u00e1shoz, most ott \u00fctik a m\u00e1sikat, ahol \u00e9rik.<\/strong> Szomor\u00fa \u00e9s f\u00e1jdalmas.\u00a0

N\u00e9ztem a mozdulatait. M\u00e9g mindig a cigarett\u00e1j\u00e1t kereste. A bels\u0151 zseb\u00e9ben lesz, de \u0151 mindig elfelejti, hogy odarakja. Nem sz\u00f3ltam, hagytam, hogy keresse. \u00c9n m\u00e1r r\u00e9g sz\u00edvtam a f\u00fcst\u00f6t. A tekintetem \u00fcres volt, a lelkem pedig tombolt.\u00a0<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_64\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"\" K\u00e9p forr\u00e1sa: pexels.com[\/caption]\r\n

- Elkeser\u00edt\u0151 l\u00e1tni, ahogy a szemed l\u00e1tt\u00e1ra fordul ellened az az ember, aki annyira szeretett, hogy a vil\u00e1got felforgatta volna \u00e9rted. Most k\u00e9pes lenn\u00e9l a szememet is kikaparni, ha nem lenne \u00f6nuralmad \u00e9s nem v\u00e1rakozn\u00e1nk itt. Te is v\u00e1rsz valakit \u00e9s \u00e9n is. Csak ez tart vissza, hogy \u0151 ne l\u00e1ssa ezt az oldalad. F\u00e9lsz, hogy ha megl\u00e1tn\u00e1, megijedne. - s ekkor v\u00e9gre \u0151 is r\u00e1gy\u00fajtott. Megv\u00e1lt\u00e1s volt neki az els\u0151 slukk. Tele van feszt\u00fclls\u00e9ggel.\u00a0

- Val\u00f3ban elkeser\u00edt\u0151, mint ahogyan az is, hogy milyen hamar elillan a bizalom \u00e9s a hit, amiben szikla szil\u00e1rdan hittem. B\u00edztam benned \u00e9s hittem neked. Nem voltak k\u00e9ts\u00e9geim fel\u0151led. Most viszont csak ez van. Iszonyatos harag van bennem. Ekkor\u00e1t m\u00e9g \u00e9letemben nem csal\u00f3dtam, mint benned. \u00cdgy m\u00e9g nem v\u00e1gtak pof\u00e1n. Fantasztikus a k\u00e9pess\u00e9ged! B\u00e1mulatos, hogy te is mire vagy k\u00e9pes! Egyik percr\u0151l a m\u00e1sikra lerombolni mindent. Ehhez tehets\u00e9g kell k\u00e9rem sz\u00e9pen!\u00a0<\/strong>

A g\u00fanyos mondataim mart\u00e1k a lelk\u00e9t. Soha nem besz\u00e9ltem \u00edgy vele. Soha nem emeltem fel a hangom \u00e9s nem b\u00e1ntottam. Most sem b\u00e1ntom pedig tudn\u00e1m. Er\u0151s k\u00e1rty\u00e1k vannak a kezemben \u00e9s, ha nagyon akarn\u00e1m, akkor t\u00f6nkre is tehetn\u00e9m, de nem teszem. Megtartom \u0151ket magamnak. \u00c9n nem akarok olyan lenni, mint \u0151. Nem tudom eld\u00f6nteni, hogy melyik\u00fcnknek f\u00e1j jobban.\u00a0

- Lassan kij\u00f6nnek... Felesleges err\u0151l besz\u00e9lgetn\u00fcnk. T\u00fal vagyunk m\u00e1r azon, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljuk helyre hozni. Ezt m\u00e1r nem lehet. \u00dagy eltoltad a v\u00e9g\u00e9re, hogy v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen meghalt valami kett\u0151nk k\u00f6z\u00f6tt.\u00a0

- K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy nem haraptad le t\u0151b\u0151l a fejem! Pedig meg\u00e9rdemeln\u00e9m. Akkora baroms\u00e1g az, ami miatt ell\u00f6ktelek magamt\u00f3l. Nem gondoltam \u00e1t... Csak magamra gondoltam.<\/strong>..Arra nem, hogy neked mekkora f\u00e1jdalmat okozok. Igazad volt... - de nem fejezte be, mert a k\u00e9t ember, akire v\u00e1rtunk \u00e9ppen fel\u00e9nk j\u00f6ttek.\u00a0<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_65\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"\" K\u00e9p forr\u00e1sa: pexels.com[\/caption]\r\n

Besz\u00e1lltam a kocsiba. R\u00e1 se n\u00e9ztem. Bek\u00f6t\u00f6ttem magam \u00e9s elindultunk. Csengtek a szavak a fejemben. Igazam volt. Kimondta. Igazam volt abban, hogy egy \u00f6nz\u0151, gy\u00e1va d\u00f6g \u00e9s nem k\u00e9pes a m\u00e1sikat n\u00e9zni. A mai napig besz\u00e9lhetn\u00e9nk, de m\u00e1r nem besz\u00e9l\u00fcnk. K\u00e9t idegen lett\u00fcnk, akik fesz\u00fclten \u00e1llnak egym\u00e1ssal szemben \u00e9s a sebeinket gy\u00f3gy\u00edtgatjuk.<\/strong> M\u00e1r, ha begy\u00f3gyulnak egyszer. Az eny\u00e9mek m\u00e9g mindig sz\u00e1z oldalr\u00f3l v\u00e9reznek. Egyszer majd hegek lesznek... Egyszer biztosan.\u00a0<\/p>","type":"rich"}