Felszámoltam egy életet. Felszámoltam egy kapcsolatot és randira készültem. Emlékeimben mártóztam, miközben zuhanyoztam. Az első találkozásra gondoltam. Nehézkesen vettem rá magam a bulira. Zárkózott, pattanásos, rút kis kacsa voltam, aki jobb szerette a szoba négy sarkát, mint a középpontját.
A barátnőim pedig olyan körökben mozogtak, akiknek korosztályától mi még nagyon messze jártunk.
” Ugyan már Magdi, mozdulj ki egy kicsit! Izgalmas bulinak ígérkezik és lesznek ott jó pasik is! Főleg egy! Őt mindenképpen meg kell ismerned. Nagyon összepasszolnátok! Csendes, illedelmes és iszonyat jó képű! Jó, korához képest kissé kisfiús, de szerintem elsőre jó lesz!”
Barbi, ha majd egyszer találkozunk, akkor felidézem neked ezeket a szavakat és elmesélem az éveinket. Megmutatom a sebeimet, a megtört tekintetem és előhúzom a lelkem darabjait. Összepasszolunk? Nagyobb ellentétek már nem is lehetnénk. Kevés dologban értünk egyet. Mindenképpen meg kellett ismernem akkor a barátnőm szerint. Én pedig hevesen ellenkeztem. Egy szál porcikám sem kívánta ezt a bulit. Néha még mai is kétségbe vonom az akkori kiskamasz döntésemet.
” Mire jó nekem egy pasi? Nem érzem magam lemaradva tőletek! 16 vagyok és még annyi idő áll előttem. Különben is hány éves? 26? Úristen! Mit akar tőlem egy 26 éves szerinted? Rendben van, hogy csendes meg illedelmes, de nem vagyok hozzávaló. Legyen, elmegyek, de ha nem érzem jól magam, egy szó nélkül távozom!”
Kép forrása: pexesl.com
Nem mentem el. Nem hagytam ott szó nélkül az egészet. Maradtam és ezzel aláírtam egy ítéletet, ami már jó régóta kísért. Szerettem Balázst! Elsőre megtetszett és olyan hatalmas fellángolással szerettem őt, ahogyan a nagy költők szerették múzsáikat. Megragadott. Az a nyugodt tekintete, az óvatos érdeklődése, a humora. Nem emlékszem teljesen a bulira. Fél év jutott nekünk egy párként. Életem legszebb fél éve volt. Sose felejtem el azt a napot, amikor elém állt és közölte, úgy érzi, hogy ez kettőnk között mégsem megy. Nem szeret úgy, nem hiányzom neki.
Letargiába estem, de közben arra gondoltam, hogy talán valamit én is félreérthettem magamban. Kisebb szünet után építeni kezdtük a barátságunkat és egyikünk sem tudta még akkor, hogy micsoda út áll előttünk.
Az út, amit bejártunk nagyon rögös és tele van lidércnyomásokkal. Haraggal van szegélyezve, könnyekkel kövezve, ígéretekkel tele aggatva és erős szeretettel egyben tartva. Hiszen mégis csak ragaszkodunk egymáshoz megannyi háború után is. Kitartottunk a rengeteg viszontagság ellenére. Egymáshoz vezetett végül minden külön járt út. A kereszteződésekben futottunk össze. Hosszas viták után mégis együtt mentünk tovább, aztán újra külön. Ez pedig már így van jó pár éve. Én pedig annak idején azt gondoltam, hogy ha mégis vége lesz, akkor majd elfelejtjük egymást és szép, lángoló szerelemként emlegetjük majd, ami annak rendje és módja szerint véget ért. Nem így lett. Nekünk mást írtak meg.
Ott találkoztunk, ahol legelőször hozott minket össze az élet. A kertes ház virágos volt, bokros és madárcsicsergős. A külvárosban voltunk. Mosolyogva várt. Úgy mosolygott, mint akkor, amikor először meglátott. Én pedig ugyanúgy vegyes érzelmekkel álltam előtte. Szorongva, kislányos mosollyal, kíváncsi tekintettel. Ettől még más volt, mert már nem egy idegenként állt előttem. Nagyon is tudom, hogy milyen ember.
Kép forrása: pexels.com
– Szóval Farkas buli? Mégis hogyan képzelted? Ebben a házban már nem azok laknak, akikkel egykor itt kirúgtuk a ház oldalát.
– Ez csak egy csel volt! Bejött most is, mint akkor, nem? Itt vagy, csak a folyton csicsergő barátnőid nélkül! Na, gyere, szállj be! – s kinyitotta nekem a kocsi ajtót. Beültem.
Újabb döntést hoztam. Újabb esélyt adtam kettőnknek, pedig egyetlen porcikám sem kívánta ezt a találkozást, de mint akkor, most is itt vagyok. Esélyt adva neki, hogy bizonyítson! Újra randevúzom az ördöggel! Vajon újra elmondhatom majd, hogy a szerelem, ami nekünk jutott, földön túli? Kamasz leszek megint és eltűnik a cinizmus? Balázs, mire veszel te engem rá?
Tetszett a történet? Kíváncsi vagy, hogy hogyan megy ez a két fiatal lélek tovább? Együtt vagy külön vagy egyszerűen csak érdekel, hogy mi lesz a folytatás?
Gyere a facebook oldalra!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: