Barackvirág utca

Patakokban folyt a könnye. Rémület volt az arcán, majd mélységes szomorúság. Egy tündérben is lakozhat szörnyeteg. Kiabált, de nem sokáig. Elnémult. Pirosak voltak  szemei, összezavart az elméje. Én pedig mindezt némán végig néztem. Nem akartam magam újra és újra ismételgetni. Egyszer mondtam el. 

– Ne haragudj rám, de egy életem van. Nem akarok magamnak egy olyan jövőt, amiben nem lehetek igazán boldog. Tökéletesen passzolsz hozzám, de egyre jobban érzem, hogy feszült vagyok ebben a kapcsolatban. Nem vigyázz állásban akarom leélni az életem! Boldog voltam veled. 

– Azt akartad, hogy a feleséged legyek. Azt akartad, hogy én kísérjelek el egy életen át. Ennek már 2 hónapja. Most pedig csak ennyi? Pár mondat és a kíséretnek vége? Szeretném tudni, hogy mi változott! 

Határozott volt és igazat adtam neki. Elhamarkodott döntést hoztam, aminek köszönhetően bele ringattam egy olyan életképbe, ami csak álom maradt. Nem tudtam hogyan mondjam el neki. Miként meséljem el azt a csendes éjszakát. Úgy éreztem, hogy beszélnem kell vele. A négyszög. A zöld kerítés. Az egyszerűség. Nem a Lilaakác közbe vágytam, hanem a Barackvirág utcába.

Kép forrás: pexels.com

– Láttad a családom, láthattad, hogy milyen körülmények között nőttem fel. Tudod, hogy milyen szellemben neveltek, hogy milyen elvárásokat fektettek elém ez által. Az ember egy darabig elhiszi ezt, de különálló személyiségek vagyunk. Hiába a nevelés, egy előre kitaposott út, a gyermek nem mindig fog azon az úton végig menni. Mást választ. Nehezebbet, kicsit szerényebbet, ami nehézségekkel jár. Nem a tökéletes kirakat életre vágyom. 

Pompás életünk lehetett volna. Magdival folyamatosan háborúzom, soha nem volt semmi tökéletes és ő nálam nem is lehetne nagyobb ellentét. Vannak emberek, akik besétálnak az életünkbe és megmutatnak valami mást, valami olyat, ami által rájövünk, hogy a világ nagyobb, mint hinnénk. Létezik olyan élet, ahol két ellentétes ember gyökeresen megváltoztatja egymás életét. Két ellentétes ember szorosan ragaszkodik és kitart egymás mellett. Nem kell pompa, elegáns élet. Csak ők ketten. Egyszerűen és kész. Szerényen, csendben élve, a korlátaikhoz képest boldog életet élnek. Nincs luxusnyaralás, drága éttermek. Gyors kaja van és a közeli tó partja. 

– Bíztam benne, hogy a gyűrű valamennyire biztosíték arra, hogy ketten mi egymás kezét fogjuk erősen. Éreztem én, hogy a hiányérzet erősebb lesz benned, mint az irántam érzett szerelem. Van, amit nem lehet pótolni. Van, amit csak egy ember tud megadni. Méltósággal viseltem, hogy nem tudok neked mindent megadni, mert nem engeded. Megpróbáltam másképp nézni az életünket, elfogadni, hogy ez egy másfajta párkapcsolat, mint a nagy átlag. Súlyos keresztet cipelsz, de soha nem hagyod, hogy a másik segítsen cipelésében. Falat húztál elém, ezzel is közölve, hogy nekem van egy határ. Nem léphettem át. Tűrtem volna én mindezt egy egész életen át. 

Kép forrása: pexels.com

Sajnáltam, amikor ezeket a mondatokat kimondta. Feladta volna önmagát azért, hogy engem boldoggá tegyen. Más lett volna, mint ami, csak hogy kettőnk közt működjön a kapcsolat. Nem akartam ezt. Szerettem volna, ha ő is és én is önmagunk lehetünk. A kettőnk kapcsolata erre nem alkalmas. Elengedem, hogy esélyt adjak neki. Esélyt a boldogságra, hogy önmaga legyen, hogy ne kelljen ekkora áldozatot hoznia egy emberért. Nem számít velem mi lesz, de őt nem ítélhetem egy boldogtalan életre mellettem. 
Kilépett az ajtón két nagy bőrönddel. Maradt még itt holmi, azokat később viszi el. A lakás csendes lett és hirtelen nagyon nagy. Az ablakhoz léptem. Néztem, ahogy végig sétál az utcán lehajtott fejjel. Nekem pedig most újra építkeznem kell. Fel kell építenem azt, amit jó egy éve a földig döntöttem. Nem lesz segítségem. Ez lesz a büntetésem. Újabb súly a keresztemen.

Tetszett a történet? Kíváncsi vagy, hogy hogyan megy ez a két fiatal lélek tovább? Együtt vagy külön vagy egyszerűen csak érdekel, hogy mi lesz a folytatás? 

Gyere a facebook oldalra!