Soha nem felejtem el az első találkozásunkat. Mai napig látom a kislányos arcodat előttem, ahogy mosolyogsz. Egyikünk sem sejtette, hogy a mosoly nem tart örökké és hamar elmúlik. Értékesebb lesz bárminél. Te befőttes üvegbe zártad volna a szerelmeket én a boldog emlékeinket. Emlékszem a fogadalmunkra. Nem hitted el, amikor én is megígértem. Megannyi ígéretem közül ez… Tovább »

 Ez az egy év sok mindent hozott magával. Őszintének kell lennem. Végig lapoztam a naplómat. Minden itt van. Sorokba zártam kettőnket. A tó parton sétáltunk, amikor fogadalmat tettünk. Megfogadtuk, hogy hagyunk valamit magunk után. Nem hittem, hogy ilyen nehéz lesz. Tartom a szavam, hogy ezt te is így teszed e, azt nem tudom. Én írok…. Tovább »

Patakokban folyt a könnye. Rémület volt az arcán, majd mélységes szomorúság. Egy tündérben is lakozhat szörnyeteg. Kiabált, de nem sokáig. Elnémult. Pirosak voltak  szemei, összezavart az elméje. Én pedig mindezt némán végig néztem. Nem akartam magam újra és újra ismételgetni. Egyszer mondtam el.  – Ne haragudj rám, de egy életem van. Nem akarok magamnak egy… Tovább »

Éjfélkor szólalt meg a csengő. Ébren voltam. Nem vártam vendéget. Ott állt nyúzott arccal, gyötört tekintettel, mintha fogyott is volna. Némán álltam el az útból jelezve, hogy beengedem. Otthonosan mozgott nálam. Körbe nézett, hogy változott e valami. A kanapémon lepődött meg, hogy azon van megágyazva és nem a hálóban.  – Kényelmesebb nekem most itt. –… Tovább »

Már 1 éve mindennek. 1 éve fogom a kezét, ápolom a lelkét, dobbantom meg a szívét. Tökéletes boldogság, nyugalom lehetne, ha nem tudnám, hogy ki az első és ki az utolsó gondolata reggel és este. Gondolnak egymásra, belül marják magukat és szenvednek. Nem tudom, hogy ő hogyan élheti a napjait, de számára is telik az… Tovább »

Mikor beléptem az ajtón a jól ismert illat fogadott. Ez csak a mi házunkra jellemző. Az otthon illata. Anyám egy ízig-vérig nő, akinek van tartása, de közben nagyon gyengéd, megértő és szeretett teljes. Ültem a pultnál és figyeltem, ahogy készíti az ebédet, süti a süteményt, főzi a kávét. Mosolyogva figyeltem. Mindig megnyugszom mellette. Szeretek beszélgetni vele,… Tovább »

Vannak pillanatok, amikről azt gondoljuk, hogy csak képzelődés. Nincs ilyen és soha nem is lesz. Pontosan én is így voltam egy bizonyos pillanattal, hogy lehetetlen, hogy bármikor bekövetkezzen. Az nem lehet. Nincs rá mód, sem lehetőség és elképzelni sem tudom. Most viszont a pillanat eljött és nem igazán tudom eldönteni, hogy milyen érzések kavarognak bennem.  Az… Tovább »

Már az első perctől magával ragadott. A hangja, a szemei, a megjelenése. Az igazi erős férfi, a védelmező. Nyugodt, megfontolt, okos. Régen találkoztam már hozzá hasonlóval. Az első randevúnk csodálatos volt. Meleg nyári délután, csillogott a nap a tó vizén. Igazán romantikus volt és meghitt. Az a szál rózsa, amivel várt. Figyelmes volt velem. Minden szavamra… Tovább »

Apró kis papír gömbökben világít a led. Ragyognak a csillagok az égen. A cigarettám füstje messzire száll. Lötykölődik a bor a poharamban. Én pedig mereven üldögélek a kerti fotelben. Ilyen egy nyári éjszaka nálam. Csendes, merengős. Kívülről. Belül pedig ordító. Nem tudok aludni. Nyugtalan vagyok. Nem a délután az oka. Az csak egy pillanat műve… Tovább »

Égszín kék tekintettel, hosszú szőke hajjal, mint egy fehér bőrű hercegnő lépett be az életembe. Elveszett voltam és összetört. Eltoltam magamtól. Nem akartam, hogy pótlék legyen. Maga a nyugalom, a finomság, kedvesség. Kellemes tavaszi nap volt, amikor először találkoztunk. Régen randevúztam már. Izgatottan készültem. Nem ismertem magamra, pedig voltak kapcsolataim.  Átlagos randevú helyszínt, a tavas… Tovább »