Ritkán beszélek róla. Csendesebb vagyok, mint ő. Az ő szavaival tudom magam leírni, az ő szemével képes vagyok látni magunkat. Csigaházban élek. Szorosan bebújva, hogy védjem magam minden külső hatástól.
Csendes most az éjszaka. Halkan szuszog az ágy egyik szélén. Talán már a szemei nincsenek bedagadva a sírástól. Mindig megbántom. Tapintatlan vagyok vele. Már kevesebbet sír. Régen többször lábadt könnybe a szeme. Kis naiv csitri volt mikor megismertem. Már elfelejtettem milyen volt 15 évesnek lenni, amikor jött ő.
– Ezt nem hiszem el… Már megint az ostoba játszadozásod – kifakadt. Néztem rá és nem szóltam semmit. Felbosszantottam.
– Tudod jól, milyen vagyok… – hidegen feleltem neki. Ezzel pedig csak olajt öntöttem a tűzre.
– Balázs, én már nem vagyok a játszó pajtásod. Én már hamar kiszagolom, ha már megint a fejemben turkálsz. Tudom, hogy ez neked nagyszerű szórakozás, de ezt a sportot ne velem űzd!
Kép forrása: pexels.com
Néha még mindig kamaszkori hévvel tud felcsattanni. A gyönyörű szemeivel pedig akár ölni is képes lenne ilyenkor. Sokat köszönhetek neki. Világ életemben azzal a tudattal éltem, hogy én egy elviselhetetlen alak vagyok. Nem beszélek, csendben figyelek és, ha mégis megszólalok, sikerül a másik lelkébe belegázoljak.
Magdi viszont olyan szeretettel és türelemmel képes felém fordulni, hogy nem akarom elhinni. Az évek során többször bebizonyította, hogy hihetetlen erő lakozik benne, amivel képes az utolsó vérig tartó küzdelemre.
– Pedig régen milyen jókat játszottunk együtt.. – tűnődve dobtam le magam a teraszon lévő hintaágyra. Ő meg csak állt velem szemben. A villámok szépen lassan kialudtak a szeméből. Visszagondolt a régi időkre. Lassú léptekkel sétált közelebb, majd ő is leült.
– A felnőtt játszmák már veszélyesek. Főleg a kettőnk játéka. Te végig gondoltad már úgy igazán? Néztél néha vissza és láttad a lezajlott jeleneteket? Nekem még mindig van olyan, ami húsba maróan fáj.
– Fáj, de sose mondtad ki nyíltan, hogy elég. Valld be, hogy néha piszkosul élvezted. Egy szép napon ráébredtél, hogy már régen egy szinten vagyunk. Már azon dolgoztál, hogy bebizonyítsd bármikor képes vagy legyűrni.
Kép forrása: pexels.com
Néha nem tudtam őt hova tenni. Egyik pillanatban ilyen volt, a másikban olyan. Felnőttként ez mit sem változott, csak már képes vagyok vele lépést tartani. Sokszor vágja a fejemhez, hogy néha lekövethetetlen vagyok, hát még, ha tudná, hogy nekem néha napján ő is képes feladni a leckét. Karakán nő lett belőle. Szívós kis bestia, aki ugyanolyan élvezettel játszik az emberekkel, akárcsak én tettem hajdanán. Veszettül élvezni, hogy ide-oda ráncigálja őket. Sportot csinál belőle. Bevallani nem szokta.
Soha nem felejtem el, amikor a párja ott ült velem szemben. Tágra nyílt szemmel hallgatta, ahogyan felvázolom neki Magdit. Elképzelni sem tudom, hogy az ő szemeiben ez az aprócska nő milyen lehetett. Tekintetét elnézve nem olyan, amilyennek én elmondtam. Én ismerem Szilágyi Magdit. Én látom csak igazán, hogy milyen.
Nagyon könnyen összetörhető. A lelke iszonyatosan sérülékeny. A fejében folyamatosan a káosz tombol, miközben kívülről semmi nem látszik. Kívül összeszedett, fegyelmezett, mosolygós. Kifinomultan nőies, máskor kislányosan sportos. Cserfes, nevetős. Belül viszont érzelmi kavalkád, üvöltő fájdalom és kétségbeesés, máskor a nyomott csend.
Most is látszólag nyugodtan alszik. A levegővételéből tudom csak, hogy ez nem igaz. Kínozza a saját feje és lelke.
Elgondolkodtató, hogy néha egy embert mennyire jól kiismerünk. Már nincsenek titkok, nincs játszma csak a csupasz valóság. A másik teljesen meztelenül állt előtted. Nem tudom, hogy ez kettőnk közül melyikünknek az ijesztőbb. Nekem vagy neki. Mindketten falakkal körbe építve élünk. Mind a ketten mást mutatunk a külvilágnak és közben a megértésért kiabálunk.
Lesz vajon majd olyan, hogy nem csak ketten leszünk így egymásnak? Lesz majd egy nap, amikor mindkettőnknek jön egy másik, aki előtt ugyanilyen pőrén állunk majd a szemeiben?
Tetszett a történet? Kíváncsi vagy, hogy hogyan megy ez a két fiatal lélek tovább? Együtt vagy külön vagy egyszerűen csak érdekel, hogy mi lesz a folytatás?
Gyere a facebook oldalra!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: