Annyi minden megváltozott pár év alatt. Igazából már nem is olyan kevés ez az év. Néztem őt. Gyerek voltam mikor megismertem, ő meg már felnőtt. Mégis még mindig itt van és közben én is felnőttem. Más lettem. Lehuppantam mellé. Ma nálam volt. Nem akart haza menni. Veszekedtek.
– Végig pörgettem a fejemben az elmúlt éveket. Sok mindenre rájöttem.
– Még pedig? – kíváncsian lesett fel a telefonja mögül. Le is tette a kis komódra.
– Jó 10 éve már lassan, hogy egymás életébe csöppentünk. Kis naiva voltam. Annyira hittem az emberekben, hogy létezik a jó. Szabadabb voltam. Nem voltam tele görcsökkel, sem kételyekkel.
Néha úgy érzem, jó lenne még abban az időben élni. Mások voltunk. Nem volt annyi felelősség a vállunkon. Élveztük a nyarat, a szabad életet. Most pedig az őrült mókuskerék rabjai vagyunk mind a ketten. Ő egy elszart kapcsolatban úszkál, én meg boldog kapcsolatban élek.
– Tudod mióta ő belépett az életembe minden más lett. Mintha, előröl kezdeném a tanulást a párkapcsolatokról. Mintha az évek alatt megtanult dolgok elévültek volna, és újra kell tanulnom mindent.
– Néha nagyon furcsa tudsz lenni, de szeretem ezt benned. Mi van, ha nem kell újra tanulnod mindent? Mi van, ha egyszerűen most vagy egy olyan kapcsolatban, ahol eddig is lenned kellett volna? Mi van, ha ilyen egy normális kapcsolat?
Kép forrása: pexels.com
– Akkor is Balázs! Kicsit mintha megint kamasz lennék. Eleinte nem értettem saját magamat, sem a helyzetet. Egy dolgot tudtam, hogy újra itt van az az érzés bennem, mint veled 10 éve. Szabad élet, spontaneitás, kamaszos flörtölgetés. Élvezem! Persze köztünk nem lett semmi…. Oh… Nem is tudom, hogy érted e, mit akarok neked elmondani.
Csak mosolygott. Persze, hogy értette. Láttam, ahogy maga elé mered, majd rám emelte a tekintetét és mosolygott. Megnyugtatóan mosolygott. Megsimogatta a hajam, majd megszólalt.
– Magdi, te sok féle pasival találkoztál és kerültél kapcsolatba. Mindegyiktől tanultál valamit. Mindegyik kapcsolatodból képes voltál úgy kilépni, hogy levond a tanulságot és átvidd a következőbe. Csak hogy, ezek szerint mind ugyanolyan volt és ez más. Tudod mi a te bajod? Kivették a kezedből az irányítást. Nálad gyengébb férfiak voltak veled. Most viszont egy egyenrangú partnered van, aki férfi és, akinek a kezében ott a gyeplő. Nem akarod átvenni, nem akarsz irányítani, hiszen így érzed magad nőnek, de mégis zavar. Nem vagy hozzászokva.
– Mit akarsz ezzel mondani? – és úgy néztem rá, mintha kínaiul beszélne hozzám.
Kép forrása: pexels.com
– Boldog vagy vele ez látszik. Szereted. Ő is szeret. Elfelejtetted azt a 15 éves kislányt. Ő nagyon szabad volt, kíváncsi, törődő, ragaszkodó, őszinte. Megijedtél tőle, ezért szépen bezártad. Viszont, aki a helyére lépett az tönkre tett egy kicsit. Most viszont a kicsi lány újra itt van, mert az a sok jó tulajdonsága miatt vagy te igazán önmagad. Elfelejtetted milyen vagy valójában és megijedsz saját magadtól. Nem kell. Légy szabad újra, spontán, szerető, törődő, teli szájjal mosolygó. Nézz újra kíváncsian a világra, mint akkor.
Azért változtattál, mert nem fogadták el azt, aki vagy. Viszont most itt van valaki, aki meglátta benned az igazi énedet és őt akarja. Te meg vacillálsz… Nem vacillálj!
Elgondolkodtatott. Én már azt hittem tudom, ki vagyok. Közben pedig igazából nem tudtam, hanem elfelejtettem, mert eltöröltették velem, én meg hagytam. Tényleg nem voltam jó úgy senkinek. Most pedig itt van mellettem valaki, aki visszahozatja velem. Én meg félek ettől, pedig nem kellene. Igaza volt Balázsnak. 10 év alatt sok változás volt, de útközben elhagytam a legfontosabbat. Önmagamat.
Tetszett a történet? Kíváncsi vagy, hogy hogyan megy ez a két fiatal lélek tovább? Együtt vagy külön vagy egyszerűen csak érdekel, hogy mi lesz a folytatás?
Gyere a facebook oldalra!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: