Hosszú mese
Nagyon hosszú mese a miénk. Annyi formában öltött már alakot. Kellene egy végeleges. Ezen gondolkodom. Emlékszem arra a nyári délutánra, amikor megígértetted velem, hogy írok majd neked. Ha te tudnád hányszor írtam. De igazán úgy mégsem. Nem volt merszem. Még nem mertem szabad utat adni magamnak, hogy a kezem engedelmeskedjen a lelkemnek. Dübörögnek az érzések…. Tovább »